Wolfy olvas

Wolfy olvas

Rudyard Kipling: A dzsungel könyve

2016. január 09. - Wolfy27

covers_70277.jpgKiadó: Forum
Oldalszám: 364
Műfaj: kalandregény

Egy régi elfeledett klasszikus, amely sokkal kisebb figyelmet kap, mint amekkorát érdemelne. Maugli történetét biztosan mindenki ismeri, akár a rajzfilmből akár a musicalből. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy valójában könyvben a legélvezetesebb. A saját képzeletedre bízva akaratlanul is elmerülsz a háborítatlan dzsungel gyönyörű és veszélyes világában és a szívedhez nőnek a lakói, melyek bölcsessége és odaadása páratlan a mai világban.

Őszintén szólva nehéz erről a könyvről nyilatkozni, legalábbis számomra, mert szépirodalmi alkotásként teljesen másként kell megítélni, és hogy őszinte legyek egyrészt szépirodalmi művek értékelésében soha nem is voltam jó, másrészt nagyon kevés szépirodalmi művet olvasok. A kötelező olvasmányok is vagy tetszettek vagy nem, soha nem tudtam megmondani, hogy az egyik miért tetszik a másik miért nem persze van néhány ritka kivétel, lehet majd ezeknek is szánok egy bejegyzést.

Egyébként fantasztikus élmény volt olvasni ezt a könyvet. És nagyon örülök, hogy egyik barátnőm a kezembe nyomta a könyvet. Őszintén szólva sajnálom, hogy csak most akadt a kezembe, mert gyönyörű könyv kívül-belül, és sokkal nagyon figyelmet érdemelne. Továbbá kötelező olvasmányként is szívesebben látnám, mint amiket nekem kellett elolvasni khm Candide és Kincskereső kisködmön.

Sajnos a könyvből készült rajzfilm sosem tartozott a kedvenceim közé, és így a könyv elolvasása után sem érzem magamhoz közelebb, mert a könyv annyival jobb, annyival valósághűbb, annyival jobbak a karakterek és a történet is sokkal kalandosabb és izgalmasabb. Ugyanakkor, most hogy elolvastam a könyvet már tűkön ülve várok a készülő Dzsungel könyve filmre és nagyon remélem, hogy ugyanannyira elvarázsol a dzsungel, mint ahogy a könyvben is elvarázsolt.

Ami egyébként meglepett a könyvben, hogy nem csak Maugli életét és kalandjait követhetjük nyomon. A könyv második fele ugyanis különálló történeteket mutat be, ezek sajnos nem tetszettek annyira, mint Maugli fejezetei, de itt is volt olyan, amit nagyon szerettem. Például Riki-tiki  a mongúz története, a fehér fóka története és bár merőben más volt, mint a többi, Purun Bagát története is lenyűgözött. A többi történet, ahol az emberek nagyobb szerepet kaptak sajnos nem tetszett annyira, de talán csak mert annyira rá voltam hangolódva a Dzsungelre és az állatokra.

Értékelés: 10/9


A bejegyzés trackback címe:

https://wolfy-olvas.blog.hu/api/trackback/id/tr908255564

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása